Főoldal Kadarkút honlapja

Felnőttképzés

Az 1950-es években a Kadarkút központjában lévő Strassz kocsma melletti kultúrterem volt az a hely, ahol a lakosság összejöveteleket, vígasságokat tartott. Színjátszó körök működtek és a községben élő, különféle hangszereken játszó fiatalok zenéjére batyus bálokat, szüreti felvonulásokat, zenés esteket szerveztek.
1963-ban Erdélyi Zoltán tervei alapján, lakossági összefogással és nagyon sok társadalmi munkával épült fel az új, id. Kapoli Antal Körzeti Művelődési Ház.
Névadója id. Kapoli Antal fafaragó művész, aki ezen a vidéken élt és juhászkodott. Gyönyörű faragásaiból a művelődési háznak is ajándékozott, ezek jelenleg is megtekinthetők.
A szocreál stílusban épült művelődési ház színházterme 300 fő befogadására alkalmas, nagyszínpada (16x13m) mellett két öltözőt és két mellékhelyiséget alakítottak ki. A zenekari árok abból a célból készült, hogy a városi színházak vidékre is el tudják vinni teljes előadásaikat a falusi emberek kulturálódása céljából. A földszinten 2 klubszobát, 2 szakköri helyiséget, az emeleten bálteremet alakítottak ki. Az egyik klubszobában a könyvtár működik.
A művelődési ház a 60-as években a Pécsi Nemzeti, a Kaposvári Csiky Gergely, és az Állami Déryné Színházzal szerződött évi 14-15 előadás megtartására. Már ebben az időszakban is sok kulturális, politikai és egyéb társadalmi rendezvénynek adott otthont az épület, és több szakkör is működött az intézmény keretein belül.
A 70-es évek vége felé gondot okozott a nagyméretű építmény fenntartása és működtetése. Az iskola nem rendelkezett tornateremmel, ezért az akkori vezetés úgy döntött, hogy a színháztermet és báltermet az iskola rendelkezésére bocsátja testnevelési órák megtartása céljából, egészen addig, amíg a tornaterem felépül. Mivel a tornaterem csak 80-as évek végén készült el, ez idő alatt a művelődési ház nagyterme, és vele együtt az egész épület elhasználttá vált.
A művelődési ház ekkor mélypontra jutott, ám a rendszerváltozás új lehetőségeket hordozott magában. A képviselőtestület támogatta azt a kezdeményezést, hogy az épület újítsák fel, és eredeti rendeltetése szerint használják: váljon ismét a község közösségi házává, ahova szívesen járnak az emberek.
Ehhez az elképzeléshez nyújtott segítséget az a pályázati rendszer, amely az önerő vállalása mellett megduplázta, vagy megháromszorozta az önkormányzati pénzeket. A község vezetése úgy határozott, hogy minden pályázatot be kell adni, mely az intézmény fejlődését elősegíti, mindehhez pedig biztosította az önerőt.
Így kerülhetett sor a nagyterem felújítására, a könyvtár felköltöztetésére az emeleti nagyterembe (volt bálterem), a fűtésrendszer korszerűsítésére (az egész házban gázfűtés vezettek be), a vizes blokk felújítására, emellett 4 női és 4 férfi WC-t adtak át. Korszerűsítették az előtéri világítást, valamint folyamatosan szerzik be a kor követelményeinek megfelelően új és új technikai eszközöket.